Internetes reklámok és mezőgazdasági szaklapok szerint az étkezési gomba termesztése a román mezőgazdaság legjövedelmezőbb ágazata. Az országban működő néhány nagyobb és 30-40 kisebb gombatermesztő farm azonban csak részben tudja fedezni a hazai szükségletet, sok az importból származó áru. A legnagyobb és legmodernebb romániai és délkelet-európai gombatermesztő üzem egy szilágysági magyar vállalkozóé, aki a teljes hazai gombaforgalom több mint felét termeli meg.

A változó étkezési szokásoknak köszönhetően az utóbbi tíz évben Romániában jelentősen nőtt a termesztett gomba iránti kereslet. Az évi tíz-tizenkétezer tonnás hazai termelés nem fedezi a romániai szükségletet, az importból származó mennyiség további 5-6 ezer tonna.

Az Európai Unióban megállapított több mint 2 kilós évi átlagfogyasztástól így is messze állunk, azonban jól látható elmozdulás történt az egészségesebb étrend irányába, aminek nélkülözhetetlen eleme a friss gomba. A hiányzó mennyiséget elsősorban Lengyelországból importáljuk, ahol az éves termelés több mint hússzorosa a hazainak. A romániai gombafogyasztás mértékét a görögkeleti böjtidőszakok határozzák meg, amikor a húsfogyasztás visszaesésével arányosan nő az étkezési gombák forgalma.

A nagy üzlet titka

Szakemberek szerint egységnyi termőterületről – kisüzemi körülmények között – a legtöbb hasznot gombatermesztésből nyerhetjük. Egy négyzetméter termőfelületről 15-20 kg csiperkegombát szüretelhetünk. Az egymást követő évi négy-öt ciklus ugyanennyi új szüretet is jelent, ami megfelelő technológia alkalmazásával négyzetméterenként 100 kilogrammos hozammal kecsegtet. Egy száz négyzetméteres termőfelületű kisüzem 65-70 ezer lejes évi bevételre számíthat, amiből a nyereség megközelítőleg 15-20 ezer lej. A minimálisnak számító 100 négyzetméteres termőfelület növelésével a bevétel és – értelemszerűen – a haszon is gyarapszik.
Az elején viszonylag kis befektetéssel és jó haszonnal kecsegtető gombatermesztés a kilencvenes években Budapest körüli pincékben terjedt el, ahol egy évtized alatt több mint 300 ezer négyzetméternyi termőfelületről szüreteltek a zömében Erdélyből érkező vendégmunkások. Közülük többen is hazatértek, és idehaza, Erdélyben próbálták ki az új foglalatosságot, amely még a kétezres évek elején is fehér hollónak számított Romániában. Az új gombatermesztő vállalkozók Erdélyben „szűz piacra” bukkantak, hiszen a rendszerváltást követő évtizedben a teljes hazai gombafogyasztás importból származott.
Egy fecske nem csinál nyarat, mondhatnánk, parafrazálva a közmondást, a romániai gombatermesztés területén azonban merőben másként alakultak a dolgok a szilágysági Boglár Champ Kft. 2002-es megjelenésével. A tíz év alatt Románia és Délkelet-Európa legnagyobb és legmodernebb gombatermesztő üzemévé vált nagyvállalkozás mára a teljes romániai gombaforgalom több mint felét adja. Gyors fejlődése felborította a gombaimport fölött osztozó néhány regáti vállalkozó monopóliumát, és beindította a hazai gombatermesztési üzletágat. Németi Gergely zilahi üzletember Magyarországon szerzett gombatermesztési tapasztalatait kamatoztatva próbált szerencsét: jó időben és jó helyen hozott döntése erdélyi magyar sikertörténet lett. Az utóbbi évtizedben több kisebb gombatermesztő vállalkozás is elindult Erdélyben: zömében magyarországi gombapincékben dolgozó és hazatérő erdélyi magyarok fogtak hozzá a sikerrel kecsegtető ágazatnak, többségüknek be is jött az üzlet. A zilahi nagyvállalkozó mellett Ladányi József dobai kisüzemét is megkerestük. Ma Romániában négy-öt nagyobb méretű és 30-40 kisebb gombatermesztő farm üzemel.

A korszerű gombatermesztés fellegvárában

Élelmezés-egészségügyi szakemberek szerint a gomba az egyik legegészségesebb, sok kalóriát tartalmazó, koleszterinmentes élelmiszerünk. A hagyományos gyártási technológiában – akárcsak a mezőgazdaság többi ágazatában – több-kevesebb vegyszert is alkalmaznak. A gombatermesztésben azonban – az intenzív kertészethez viszonyítva – jóval kevesebb vegyszerre van szükség, így a végtermék is egészségesebb, mint például a rengeteg vegyi anyaggal kezelt primőrök. Romániában, sőt Kelet-Európában elsőként a Boglar Champ a teljes termesztési technológiát forradalmasította egy új, több millió eurós beruházást igénylő tavalyi befektetéssel, amely a gombatermesztésből kiiktatta a különböző növényvédő- és fertőtlenítőszerek használatát. A zárt rendszerben gőzzel történő teljes fertőtlenítés nyomán száz százalékban vegyszermentes biogombát tudnak előállítani – gyakorlatilag ugyanolyan áron, mint a hagyományosan termesztő kisvállalkozók. A nagyfalusi és a Zilah melletti haraklányi farmokon összesen 25 ezer négyzetméternyi termőfelületről szüretelnek folyamatosan csiperkegombát, amelyet országszerte forgalmaznak a legnagyobb élelmiszerláncok beszállítóiként. A havonta 500-600 tonna gomba előállítására berendezkedett farmok ma Európa legmodernebb gombatermesztő üzemei között vannak számon tartva. A több mint kétszáz alkalmazottal működő vállalkozás hazai piacra termel.

A román mezőgazdaság kiúttalansága

Aki valamennyire is ismeri a rendszerváltás óta teljesen leépült vagy jobb esetben helyben topogó román mezőgazdaság nyavalyáit – az élelmiszerek több mint felét külföldről importáljuk –, az tisztában van azzal, hogy az agráripar területén elért sikertörténet felér egy csodával. Németi Gergely szerint folyamatosan ellenszéllel kellett megküzdenie. Miközben évi egymillió euró áruforgalmi adót fizet be a román államnak, az elmúlt tíz évben egyetlen bani mezőgazdasági támogatást sem kapott. Az üzemi gombatermesztés teljességgel hiányzik a román agrártámogatási rendszerből, de a sors iróniája az is, hogy az elmúlt tíz évben a Boglár Champ egyetlen eurónyi európai uniós támogatáshoz sem juthatott hozzá. Németi Gergely szavaiból kikövetkeztethető, hogy nem volt hajlandó csúszópénzt juttatni a hivatalnokok zsebébe. Egyetlen pályázatukat fogadták el tavaly, az öröm azonban korainak bizonyult, hiszen kiderült, hogy a támogatás kifizetésére már nincs pénz.
A szilágysági vállalkozó szerint mindez jól jelzi a román mezőgazdaság átláthatatlan, tragikus helyzetét. A mezőgazdaságot irányítók körül annyira erős az élelmiszer-importőrök lobbija, hogy legtöbbször ezeknek az érdeke határozza meg a román agrárpolitikát. Németi úgy véli, a földalapú agrártámogatási rendszerre kifizetett eurómilliók nem segítik a mezőgazdaság fejlődését: példa erre a rengeteg parlagon hagyott föld vagy a roppant alacsony szántóföldi terméshozamok. Eközben a szaktudással és befektetéssel termelni akaró kis és nagyüzemi agrárvállalkozókkal az állam nem törődik: mind az áruforgalmi adóval, mind az egyéb járulékok kifizetése terén úgy kezeli őket, mint bármelyik kereskedőt, viszonteladót.
Kérdésemre, hogy a kedvezőtlen agrárvállalkozói környezet ellenére miként sikerült egy ennyire színvonalas üzemet tető alá hoznia, azt mondja, az önerőből beindított vállalkozást lépésről lépésre fejlesztette, elsősorban bankhitelekből. Ez azzal járt, hogy vállalkozása gyakran késélen táncolt, és nem ritkán a bukás is fenyegette, ugyanakkor megvolt az az előnye, hogy kemény piaci környezetben meg tudott erősödni. Beszélgetőtársam úgy látja, az utóbbi néhány hónapban az egymást követő kormányok észbe kaptak, és elkezdték ellenőrizni az importból származó zöldség- és gyümölcsszállítmányokat is, ami némiképp visszafogta az illegális kereskedelmet. Németi szerint ez jó jel, ugyanis egyetlen mezőgazdasági termelőüzem sem maradhatna talpon Romániában, ha továbbra is „versenyeznie” kellene azokkal a többnyire illegális importőrökkel, akik behozott termékeik után sem áruforgalmi adót, sem pedig egyéb járulékot nem fizetnek.

Hogyan látja a kisvállalkozó?

Ladányi József dobai farmját végigjárva magam is úgy látom, a szilágysági vállalkozó évekkel ezelőtt jó döntést hozott, amikor hosszas latolgatás nyomán a gombatermesztés mellett állapodott meg. Az ízig-vérig gazdálkodótípusú fiatalember már tizenéves korában szántott, vetett, traktort vezetett, majd a középiskola elvégzése után itthon és Magyarországon próbálkozott különböző mezőgazdasági ágazatokban. A mezőgépekhez órás pontossággal értő apja sokban segített, hogy fia megbarátkozzon az állattenyésztés és a földművesség titkaival, de a sorra elkezdett vállalkozások – disznófarm, fejősmarhafarm, szántóföldi növénytermesztés és egyebek – nem hozták meg a befektetett munkával arányos jövedelmet. A váltást végül is egy Magyarországról visszatérő barátja, Bogdán István eszközölte ki, aki a gombatermesztésben látott fantáziát. Együtt fogtak hozzá az új vállalkozáshoz, és a Budapesten gombászatot tanult fiatalember lett az új gombafarm technológusa.
Sorra járjuk az egykori istállókból átalakított gombatermesztő farm helyiségeit: egyik helyen még a spórás zsákok állnak hadrendben – a három hét múlva esedékes bő szüretre készülődve –, a másik teremben már alig győzik az asszonyok ládákba szedegetni a friss, hófehér csiperkét. A körülbelül tíz teremben mindenhol más-más stádiumban van a termésre előkészített, Magyarországról importált komposzt. Az így kiépített farm havonta 60 tonna gomba előállítására van berendezkedve. A leszüretelt végtermék hűtőterembe kerül, onnan pedig hűtőkocsikban szállítva jut el a gyűjtőraktárakba, majd az áruházak polcaira. Ladányi szerint az a lényeg, hogy a ládákba csomagolt, friss gomba ne kerüljön meleg levegőre. Ők a Boglar Champ raktáraiba szállítják, ahonnan a zilahi nagyvállalat viszi tovább saját kamionjaival a nagyáruházak lerakataiba. Fontos az állandó, 0 fokhoz minél közelebbi hőmérséklet, különben a gomba melegben egy nap alatt megbarnul, ami jelentősen csökkenti kereskedelmi értékét.

Friss gomba vagy konzerv?

Németi Gergely szerint a hazai termelés csak friss áru eladására van berendezkedve. Hiányoznak a regionális konzervüzemek. A nyugati termelők rendszerint összefogással, szövetkezeti rendszerben építenek konzervgyárat, nálunk azonban a szövetkezésről beszélni még mindig átokszó. Az emberek nem bíznak egymásban, és ennek megváltoztatásához több nemzedékváltásra van szükség, mondja Németi. De nincs megoldva a komposzttermelés sem, amit valutáért Magyarországról vagy annál is távolabbról importálnak. Egy hazai komposztgyár építéséhez legalább négy-öt millió euróra lenne szükség. Elhallgatva Németi Gergelyt, már ez sem várat sokáig magára.

Forrás: gombaforum.hu

A gombák speciális tulajdonságokkal, élettani hatásokkal bírnak. És itt nem a hallucinogén gombákra gondolunk elsősorban. Az helyes étrend kialakításához számos gombafaj érhető el a boltokban, köztük a kiemelkedően egészséges shiitake is.

A shiitake jól beilleszthető bármilyen diétába de az immunrendszer egyik legjelentősebb támogatójaként ismert – állítja az amerikai Kait Fortunato dietetikus. Hatását a lentinán tartalom adja, ami segíti az emberi immunrendszert megküzdeni a betegségekkel és különböző fertőzésekkel szemben. Az Amerikai Rákellenes Szövetség állítása szerint a lentinán képes megállítani, vagy legalábbis lassítani számos daganat növekedését, de a hatás megismeréséhez további klinikai tesztek szükségesek a jövőben.

A shiitake tartalmaz továbbá egy D-Eritadenin (DEA) nevű hatóanyagot is, ami csökkenti a koleszterin szintjét és segíti a keringési rendszert – állítja a dietetikus. Mindemellett ez a gombafaj kiváló vas forrás és antioxidáns is. A vas jelenléte az élelmiszerben a vegetáriánusok számára kulcsfontosságú, míg az antioxidánsok segítik a szervezetet a szabad gyökök elleni harcban.

Hogyan készítsem elő? A gombát lehetőleg ne áztassuk, mert hajlamos magába szívni a vizet, csak folyó vízben mossuk meg, ha szükséges vagy nedves papírtörlővel töröljük meg.

Hogyan készítsem el? Hogy megőrizzük a shiitake beltartalmát, hatóanyagait és utánozhatatlan ízét, lehetőleg pároljuk, pirítsuk olívaolajban 5-7 percig.

Hogyan illesszem be az étrendembe? A gombák híresek húsos jellegükről, így sok esetben képesek az ételekben a húst pótolni – állítja Fortunado. A shiitake kiváló ízt ad a leveseknek, felhasználható ízletes köretként, húsok feltéteként, vagy hozzáadhatjuk akár pirított zöldség-keverékhez is.

Hasonló jellegű gombákról szólva a dietetikus szerint jó választás lehet a barna csiperkegomba, vagy a vargánya. Emellett azonban minden gombára jellemző a jelentős vitamin- és ásványi anyag tartalom, a kevés kalória és a magas rosttartalom. Azaz ha gombáról van szó, nehéz rosszul választani – állítja a szakértő.

Forrás: Washingtonian.com

A shiitake gomba (Lentinula edodes) Kelet-Ázsiában honos, Kínában és Japánban mintegy 2000 éve ismert kitűnő csemege. Kizárólag a már elhalt fák törzsén él, főleg tölgyfán, bükkön és gesztenyén. A gombának különleges, kissé a fokhagymára emlékeztető aromája van. Egészségvédő hatása miatt a kínai népi gyógyászatban a testet és lelket felfrissítő életelixírnek tartják.

A shiitake világszerte elterjedt étkezési gomba, amelyből a csiperke és a laska után legtöbbet termesztenek. Évi mintegy 600 000 tonnát állítanak elő, túlnyomórészt Kelet-Ázsiában. Innen kerül szárított állapotban a Föld mintegy negyven országába. A fontos fehérje- és káliumforrás, de tönkjében rengeteg cink is található. Sok komplex szénhidrátot, poliszacharidokat tartalmaz. Termőtestjében valamennyi aminosav megtalálható, de különösen leucinban és lizinben gazdag.

Szárazanyag-tartalmának csaknem 14 százaléka aminosav, amelynek csaknem 40 százaléka létfontosságú. Tudományos vizsgálatok egész sora bizonyította, hogy számos hatóanyagot tartalmaz, közöttük az immunrendszert erősítő lentinánt, melyből ma már gyógyszert is készítenek. 100 g shiitake 12,5 g fehérjét, 1,6 g zsírt, 65,5 g szénhidrátot, 5,5 g rostot, 16 mg kalciumot, 200 mg foszfort, 0,39 mg vasat és 10 mg niacint (B3 vitamin), valamint 15,8 százalékban vizet tartalmaz.

Jó tudni

A shiitake gomba ideális élelmiszer, hiszen rostanyagban gazdag, alacsony kalóriatartalmú, és több, a szervezet számára nélkülözhetetlen aminosav, sokféle enzim és vitamin található benne. Jelentős B-vitamin-forrás. Ásványi anyagai közül említésre méltó magas cinktartalma, ami jelentős szerepet játszik az immunrendszer aktivizálásában. Ha a gombát napsugárzás vagy UV-sugarak érik, 4–5 szárított termő test elfogyasztása elegendő egy felnőtt ember napi teljes D-vitamin-igényének kielégítéséhez. E tulajdonság különösen vegetáriánusok számára előnyös, hiszen ők gyakran szenvednek D-vitamin-hiányban.

Miben rejlik a csoda?

A shiitake gomba egészségvédő hatása elsősorban szénhidrát-összetételében rejlik. Számos összetett szénhidrátot, poliszacharidot mutattak ki belőle – köztük a legjelentősebb a lentinán –, amely gátolja a baktériumok és a vírusok szaporodását, és az immunrendszer erősítésével még daganatgátló hatással is rendelkezik. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a lentinán hatására egyrészt biológiailag aktív anyagok (interferon, interleukin) termelődnek, melyek ösztönzik a szervezet immunrendszerének működését, másrészt fokozzák a vérben levő falósejtek (makrofágok) aktivitását. Ez a magyarázata a gomba allergia- és gyulladáscsökkentő hatásának is.

Ma már számos külföldi kórházban az orvosok a rákos daganatok kemoterápiás kezelésével egyidejűleg shiitake kivonatot is adagolnak a betegnek, hogy csökkentsék az erős vegyszerek egészséges szövetekre és az immunrendszerre gyakorolt káros mellékhatásait. A gomba rendszeres fogyasztása (eritadenin tartalma miatt) jelentősen csökkenti a vér koleszterinszintjét, így véd a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kialakulása ellen, továbbá szerepet játszik az agyvérzés megelőzésében.

Japánban a Tohoku Egyetemen megállapították, hogy a shiitake gomba fokozza az inzulintermelést, ezáltal csökkenti a vércukorszintet, tehát a gomba fogyasztását cukorbetegeknek is ajánlják. Ki kell még emelni a shiitake gomba (thioprolin tartalma miatt) méregtelenítő hatását, ugyanis az élelmiszerek tartósítása során felhasznált, rákkeltő nitriteket megköti. A shiitake a makrobiotikus diétában is jelentős szerepet játszik, főleg a nyákoldó és a tejtermékek, állati eredetű zsírok fogyasztása miatti lerakódásokat tisztító hatásáról ismeretes.

A por alakú shiitake

Öngyógyítás céljára alkalmas az egész szárított termőtest vagy a szárított és porított testből készült tea. Készíthető belőle leves vagy étel is. Napi adagként – attól függően, hogy a cél megelőzés vagy gyógyítás – a szakemberek 6–16 g szárított gombát javasolnak, ami 60–100 g friss gombával egyenértékű.

Meghűlés esetén is csodákat tesz

Hazai tapasztalatok alapján a gomba fogyasztása néhány nap alatt rendbe hozza a hurutos megbetegedéseket, kiváló köptető, hurutoldó és megszünteti a köhögést. Újabb japán és amerikai tudományos kísérletek igazolták, hogy a shiitake fogyasztása 70 százalékos védettséget nyújt az influenza A-vírussal szemben.

Használják még gyomorfekély, köszvény, székrekedés, különböző allergiák, aranyér, neuralgiák és szexuális zavarok kezelésére is. A shiitake gombából készült kivonatot újabban a kozmetikai iparban is felhasználják: különböző krémekhez adagolva gyulladásos, pattanásos bőr ápolására javasolják, továbbá lassítja az öregedési folyamatot is.

Forrás: gombaforum.hu

Számos ismert gyógyhatással bíró gombát termesztenek a világon. Szinte az egyetlen azonban a shiitake, ami hazánkban is szinte mindig hozzáférhető a friss zöldségek között. Ha frissen nem jutunk hozzá, akkor különböző kapszulák, szárítmányok formájában vehetjük magunkhoz.Az immunrendszerünk szinten tartása érdekében érdemes beilleszteni a mindennapi étrendünkbe ezt a rendkívül értékes és egyben nagyon ízletes gombát.A shiitake az egyik legrégebben termesztett Távol-keleti gombafaj. Kiváló ízének, beltartalmi paramétereinek és széleskörűen ismert gyógyhatásának köszönhetően Európában és hazánkban is egyre nagyobb mennyiségben termesztik és fogyasztják. Nem véletlenül. Nézzük meg röviden, milyen ismert gyógyhatása van ennek a remek gombának.

A shiitake és a szív: koleszterin csökkentés

Az 1970-es években folytatott kutatások már bebizonyították a shiitake gomba koleszterin csökkentő hatását. A Japánban folytatott kutatások során sikerült azonosítani azt a speciális aminosavat, ami felgyorsítja a májban a koleszterin bontását. Egy 1974-ben elvégzett vizsgálatban 40 időskorú és 420 fiatal nő fogyasztott napi 9 g szárított shiitake-t, vagy azzal egyenértékű (90 g) friss gombát. Egy héttel a kúra megkezdése után az idősebb csoportban 7-15%-kal, a fiatalabb nők körében 6-12%-kal csökkent a vérben a koleszterin szintje.

Shiitake-vel a rák ellen

A maitake (Grifola frondosa – bokrosgomba) mellett a shiitake a másik legismertebb gomba a különböző rákfajták elleni küzdelemben. 1969-ben a tokiói Japán Nemzeti Rákkutatási Intézet kutatói izolálták először a shiitake-ből a lentinán nevű poliszacharidot. Egereken végzett laboratóriumi tesztekben a lentinán adagolásával az esetek 80-100 %-ában sikeresen csökkentették vagy visszafordították a rákos sejtek burjánzását. A lentinán az immunrendszer serkentésével segíti az emberi szervezetet a rákos sejtek leküzdésében.

Kísérletek az AIDS és a hepatitis B kezelésére

Az eddigieken túl a shiitake két napjainkban igen nagy problémát okozó vírustörzs ellen, a HIV és a hepatitis B ellen is hatékonynak bizonyult. Több kísérletben tesztelték a shiitake micéliumát és annak kivonatát HIV vírussal fertőzött sejteken. Az első kísérletben a gombakivonat hatékonyabbnak bizonyult az általánosan használt “AZT” (a HIV vírus szaporodását gátló anyag) kezelésnél és sikeresen késleltette az AIDS kifejlődését. Egy másik kísérletben a shiitake gomba sejtjeiben található lignin megakadályozta a HIV vírus szaporodását és a segítő T sejtek pusztulását. A lignin jótékony hatását a sok millió ember életét megkeserítő, igen gyakori herpes simplex I és II vírusok ellen is megfigyelték.

A hepatitis B fertőzést vérátömlesztéssel, nem steril tű használatával, vagy más, közvetlen vér-vér kapcsolat útján lehet elkapni. Az 1980-as években 16 japán klinika bevonásával vizsgálták a shiitake kivonatának hatását a hepatitis fertőzésre. A gombakivonat az immunrendszer serkentésével nagy mennyiségű antitest termelésére késztette a betegek szervezetét. 40 krónikus hepatitis B fertőzésben szenvedő alany kapott napi 6 gramm shiitake micéliumot, 4 hónapon keresztül. Minden betegnél egyértelműen enyhültek a fertőzés tünetei, 15 betegnél pedig a vírus inaktiválódását figyelték meg.

Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a shiitake mint élelmiszer közvetlenül alkalmazható gyógyszerként. Kiválóan alkalmas a napi ásványi anyagok bevitelére mindamellett, hogy egy jól megtervezett diétában az immunrendszert is segíti. Remek beltartalmi mutatói miatt egészséges és a vegetáriánusok húspótlására is alkalmas.

Forrás: gombaforum.hu